Az erkélyen állva,
válaszodra várva,
gyötör annak vágya,
hogy csókot adjak szádra.
Tudom nem szabad,
de mégis akarom,
nem is kicsit, hanem nagyon.
Titkos szavaid a szívembe zárom,
remegve őrzöm,hogy el ne szálljon.
Vigyázok rá, amíg élek,
nélküled már nagyon félek.
Remegő hangon érted kiáltok,
pedig a hűségre nagyon vigyázok.
Nem tudom meddig tudok még vigyázni,
őszintén félve a kezedbe hullani.
Szerelmes agyammal mindig rád gondolni,
s fájó szívemmel hűséget mutatni.
|